Szia Te ÍRÓ!

Fantasztikus a könyved.Nem lehettett letenni.Én 6.éve boncolgatom a témát és 3éven belülre terveztem ez utat ,de a könyv után már holnap mennék.Én a megyar Caminot járom évente van ,hogy 2x(Pannonhalma-Tihany)4nap alatt.Bemelegítésnek nagyon jó.Nagyon átjöttél és fölkavart bennem sokmindent a könyben leírt átélésed.Ez nem divat könyv az útról és emiatt tényleg csak odajut el ahová el kell jusson.Ettõl lesz örök .KÖSZÖNÖM:Sok sikert a másik mégnagyobb úthoz.Bármiben tudok segíteni szólj!(BNI szerda Aqinkum hotel-Furár Zoli)
Sok erõt továbbra is és örülök ,hogy egyre többen vagyunk.Én is hasonló módon szeretnék adni az embereknek a szervizemen keresztül.Lehet e valahol fotókat is látni az útról.?
Herendi Feri

Kedves Lóránt!

A könyv után, most a hozzászólásokat bõgtem végig!

Ugye tudod, hogy kiválasztott vagy, sokan szeretnek Téged, nem csak a könyv miatt, hanem, mert az arcodról sugárzik, az ami csak kevesekérõl.

Minden jó!

Halász Gabi

Lóránt kedves, gratulálok az oldalhoz (is), most láttam mindent, nagyon köszönjük és igen korrekt! Amint van rá mód, persze viszont is.. :O) nagypusza!

Kedves Lóránt!
Júliusban volt szerencsém végigjárni az utat, amirõl elõtte a könyvedben már olvashattam. A Hasonlatodat azzal egészíteném még ki, hogy számomra néha olybá is tûntek a napok, mintha egy egészen másik életbe csöppentem volna. Este elájultam szinte a fáradtságtól, el sem tudtam képzelni, hogyan vágok neki a másnapnak, másnap pedig vidáman gyalogoltam a 25-30-egyszer pedig 36 kilométeremet. Vagy éppen fordítva. A megérkezés pedig olyan érzés volt, mint az Egységhez való visszatérés lehet a léleknek. Biztatok mindenkit, akiben megfogalmazódott a vágy, menjetek és tapasztaljatok. Szörnyen csodálatos!

Kedves Lóránt!
Pár napja olvastam ki a Caminoról szóló könyved.Nagyon tetszett!Meghatódtam,nevettem,meghatódtam,nevettem......és rengeteget tanultam az,egy új életem felépítéséhez amihez a gondolataid útikalauzként fogom felhasználni.A szememben élettanár és természetesen:ÍRÓ,hát persze,hogy ÍRÓ Vagy!!Köszönöm,hogy írtál és a szerelmemnek (Mankának) pedig azt,hogy kölcsön adta ezt a nagyszerû könyvet.
Nekem már segítettél,mégpedig úgy,hogy a gondolatomban könnyebben elõtérbe tudom hozni a "Fickót",hogy a segítségével olykor fentrõl,kívülrõl is tudjam látni magam.Köszönöm!Sok kis-nagy utat fogok végig járni a gondolataid segítségével,míg újjá nem születek,de tudom,hogy célba érek,csak idõ kérdése.Eltökélt szándékom,hogy végig járjam a Caminot és ezt az elhatározást is Neked köszönhetem,persze ez is idõ kérdése,hogy mikor.
(Valamiért az útmutatót nem tudtam letölteni,kérlek írd meg,hogy hogyan,milyen programmal tudnám ezt megtenni.Köszönöm.)
Még egyszer gratulálok!Az életed már eldöntötte,hogy így tovább,az én "így továbbom",csak eltörpülne ehhez képest.De sohasem tudni,lehet,hogy ez az apró porszem kívánság hiányzik a teljes lendülethez és akkor talán én is segítettem Neked!ÍGY TOVÁBB Lóránt!
KÖSZÖNÖM!
Üdv: Lengyel Zoltán
Minden jó

Kedves Lóránt!
Dicséretes keddi útmutatásaid hallva, fogadd szeretettel a következõ idézetet:
"A kiemelkedõ egyéniségek cselekvésre szánják el magukat, mielõtt még meggyõzõdtek volna arról, hogy biztosítva lesz a sikerük. Próbára teszik képességeiket és az õket korlátozó hiedelmeiket is. Nem hátrálnak meg a nehézségektõl, felvállalják a kihívásokat anélkül, hogy biztosítékokat kapnának arra, hogy sikerrel fognak járni vállalkozásukban.( a szerzõ egyelõre ismeretlen)
A jövõ "vargabetûi" elé és mögé (is), kívánok további ÉLményteli felismeréseket! Gratulálok munkáidhoz és ehhez az úthoz...! Távüdv: egy másik "utazó" :O))

Kedves Lóránt!
Köszönöm a kérdéseket, amiket magadnak feltettél, és amik segítenek nekem feltenni a magam kérdéseit.
Becsületes, õszinte és hiteles a könyv, valószínû azért, mert Te magad vagy ilyen. Én is sokaknak ajánlottalak, örülök, hogy vagy, hogy írsz.
Eléggé kritikus vagyok, nem olvasok el akármit. Minden "vizsgán" átmentél: alázattal írsz/élsz, nem kizárólagosnak gondolod a Te utad, nem gondolod, hogy mindenkinek ki kell menni Spanyolországba, stb... A számomra a legfontosabb, hogy egész lényedet érzem a sorok mögött, nem csak valamit írtál, hanem az életedet osztottad meg velünk.
Köszönöm!
További jó utat mindannyiunknak!
Margit

Nagyon erdekes, koszonom

Egy nap alatt olvastam el a könyvedet, veled nevettem, sírtam, megértettem (újra) mi minden bele van csomagolva egy ilyen utazásba. Imádtam a hasonlataidat, a vizuális megközelítéseidet („egy mobiltelefon gyakorlatilag a fazekamban tölti magát”, „saját koponyából épült kastélyban élt, és csak idõként tekingetett ki a külvilágra, ha kint túl nagy volt a zaj”) megfogott, ahogyan sorokban zárva nyakon csípted a Camino sokatmondó óriás-apróságait, meg maga a lényeget is. Ez a könyv az, amire az ember késztetést érez, hogy útra keljen (akár újra is). Jó kis csali!
Jó lett volna, ha a magam zarándokútjaim elõtt olvastam volna. A Camino mint Élet hasonlata sokat segített volna. Mondhatom, hogy a nyomdokaidban lépkedtem, mert te valamikor augusztusban jöttél haza, én meg ugyanabban az évben (2008) szeptemberében kezdtem meg az elsõ Caminomat.
Lenne két kérdésem. Mégis hány dioptriás szemmel (szemüveg nélkül?) jártál-keltél a Caminon? Ez lehet, hogy nem fontos, de engem érdekel. A másik kérdés, boncolgatós lenne, ezért inkább emailben tenném fel.
Minden jót kívánok neked!!!
Iolanda

Kedves Lóránt!
Minden könyvet olvastam már a Caminóról, többek között Shirley MacLaine-ét is. Az övé kissé túl ezoterikus, Tolvaly Ferencé kissé idegenül hatott, a Tiéd: végre emberi és valóságos. Ezek azok a dolgok, amik a Caminón fontosak, és nem mások. Évek óta vágyom erre az útra, és 2010 júniusában nagy valószínûséggel el is indulok. Már csak azért is, mert 13 évi sebészet után végre kiléptem az állami betegségügy fehérköpenyes rabszolgaságából és végre elkezdtem "élni". Létrehoztam egy Életmód Központot, hogy az emberek lekerülhessék a mûtõasztalt és a sebészkést. Tehát én is segíteni akarok, ahogy Te is, csak másképp, és ez így jó. Mindenki ott segítsen, ahol tud...(bár éppen most novemberben jelent meg az elsõ könyvem nekem is, az életmódról, lelki és szellemi háttérrõl, amelyekrõl te is írtál :-) Mindehhez pedig tisztábban kell látnom önmagam. A könyved nagyon motiváló, enélkül is elmentem volna, de ez nagyon megerõsített (ezért nem halogatom tovább az utat). Talán beszélnünk kellene valamikor elõtte...!? Üdvözlettel: Miklós

Kedves Lóránt, és Mindenki, aki valaha olvasta, olvasni fogja a könyvet, hozzászólt, vagy épp nem... !

Sok-sok éve már nagy vágyam a Camino. Még nem volt divatban, amikor spanyol nyelvvizsgámra "készülve" Galiciába mentem 3 hétre. A házunk elõtt vezetett el a Camino - és ott megláttam a zarándokok szemében pontosan azt, amit Te is láttál a Lányok szemében Santiagoban: leírhatatlan tisztaság, béke, befele fordultság, mégis õszinte, gyermeki nyitottság. Akkor tudtam, hogy egyszer én is megteszem ezt az utat.

Aztán diploma után beléptem a taposómalomba, és bár a vágy ott volt, de egyre kilátástalanabbnak tûnt az egész...

Majd egy szép napon Michael beállított pár dedikált könyvvel; benne olyan idézettel, ami tényleg hozzám szólt.
A legjobbkor olvastam el a könyved, és határtalanul sokat adott. Újra magamra leltem, rengeteg felismerést hozott, végre megfogalmazódtak a rég halogatott kérdéseim, majd letisztultak a homályos dolgok.
Fantasztikus élmény volt, én is sírtam és nevettem felváltva (hol pedig egyszerre).

Elhatároztam, hogy ezt az élményt meg kell osztani minél több emberrel, pontosan azért, amit a hozzászólók is említettek: hogy ne csak egy szûk körben mozogjon ez a hihetetlen érték!
Közeleg a Karácsony, és szerintem ez a könyv a legcsodálatosabb ajándék, amit szeretteinknek adhatunk. Sokkal több, mint egy könyv, mint egy karácsonyi csomag. Ez megváltoztatja az embert - pontosabban segít újra magára találni Mindenkinek.

Köszönöm, hogy megírtad, és további sikeres írást kívánok! (és epedve várom a következõ írásod)

Liamah

Kedves Lóránt!
Mindegy mit és kit hogyan nevezünk, író vagy sem, a lényeg, hogy maradandót alkottál, hitelességed süt minden sorból, gratulálok, biztos vagyok benne, hogy sokan észreveszik a jelet a könyvesboltokban.:)
Köszönöm, nagy élmény volt olvasni!
Üdv, Ági

Kedves Lóránt!
Idén május-júniusban jártam végig a Caminot St.Jeantól Fisterráig. Az Út után olvastam a könyved. Kedves, õszinte, közvetlen könyvnek tarom, sok igaz gondolattal. Orvosként nap mint nap segítek embereknek és mondhatom a Te Utad olvasása valóban nagy segítség lehet azoknak, akik ugyanúgy vívják küzdelmeiket saját rögös belsõ-külsõ útjukon, mint mindannyian. Köszönöm az élményt, az õszinteséged.
Bueno real Camino!

Kedves Lóránt,
Megérzésre vettem meg a könyvet, utána Balatonon rohantam vissza a könyvesboltba és másnapra Pestrõl meghozatták a Széttört vázákat - hihetetlen szellemi élmény volt mindkettõ - ha szabadságra megyek ez a titkos kiegészítõ ami ritkán de megérkezik - sok elõkészület és munka volt benne - szívbõl gratulálok - az én utamat is segítetted - kérlek ha van Pesten elõadásod - jelenik meg új írásod - értesíts
Ui: kár hogy a hozzászólások fõként az érzelmi és szellemi életükkel talán - A többet foglalkozó hölgyektõl van. A legjobbakat kívánom Kempelen Kati

Kedves Lóránt!

Tegnap fejeztem be a könyvedet. (elnézést a tegezésért)!Az olvasás közben többször megosztottam a gondolataidat 19 éves fiammal,és megbeszéltük. Késõbbi oldalakon aztán ugyanazokat a gondolatokat írtad le mint amit én is elõadtam neki. Nagyon sokat segített és megerõsített. A Caminót nem tudom mikor fogom végigjárni,de letöltöttem már az útmutatót. 2008 óta járom a magyar Caminót az életgyöngyeit. Pár hét múlva indulok megint Párommal Klárával. Remélem sikeres lesz. Tavaly neki nem bírta tovább a lába tavalyelõtt pedig én kaptam egy orbáncot. Tavaly õsszel kaptam egy mély vénás trombózist,ami miatt családom aggódik,hogy gondoljam meg az útra indulást! Kérlek imáiddal Te is gondolj majd rám! Sok sikert kívánok,és segítsen az Atya abban ,hogy sokat tudj ,ég segíteni másoknak! Szeretettel üdvözöllek! Emód Gábor

Kedves Lorant!

Nagyon orulok, hogy eljutott hozzam a konyved.

A tortenet roviden: eppen egy hetvegen a csaladdal az El Caminorol beszelgettunk (junius 1-en kezdi az utat egy kozeli ismeros) es nini, masnap Michael beallitott hozzank a ceghez a konyveddel. Rogton racsaptam es remek volt. Remelem, azota mar rendben van teljesen a szemed es hamarosan meg tobb konyveddel talalkozhatok majd.

Minden jo! :) Betty

Egy ideje visszatérõ gondolat a Camino. Elõször csak véletlennek hittem, egy cikk, egy könyv stb. Ma egz láda könzvet kaptunk ay iskolánkba, s pont e tiédet pillantottam meg elõször. Most már kezdem hinni, hogy ez üzenet a számomra, hogy keressem a saját utam. A többiek hozzászólását olvasva, alig várom, hogy olvashassam a gondolataidat. További sikeres irást kivánok Zsuzsa Szlovákiából

Sokat jelent a könyved,talán a legjobb az eddig elolvasott Camino-repertoárból!Ugyérzem én is megjártam az utat veled,és ez nagyon jó!Már csak 80 oldal van hátra,és probálom kis adagokban olvasni..hogy többnek tûnjön:)és még maradjon:)

Kedves Lóránt!
A mai könyvbemutató hihetelenül nagy erõt adott. Furcsa és borzongató volt viszonthallani ugyanazokat a kérdéseket, amelyek megfogalmazódtak bennem az utóbbi idõben. Különös élmény, hogy ezen fundamentumokról ilyen hasonlóan gondolkodik ez a maroknyi társaság.. Talán van még egy esélye az emberiségnek...
Nagyon köszönöm!

Kedves Lóránt!

Köszönöm az élményt! Sokat pityeregtem és sokat nevettem az olvasás alatt, kár, hogy vége lett. Mindig néztem, hogy hány oldal van még hátra, mert majréztam, hogy mindjárt vége. És sajnos tényleg vége lett. Kivánok Neked sikerekben gazdag (nem fejben író) írói pályát. Mindenképpen érdemes közzétenned a gondolataidat, mert Te jobban megtudod fogalmazni, hogy például én mint érzek. Május 28-án én is elindulok. Végre!

A helyzet, hogy nem a Don kanyarba megyünk. A kisebbik fiam (18)úgy gondolta, hogy szeretne a Caminóra jönni..
Januárban meg is vettük a repülõjegyeket..
Nekem saját magamhoz nem ez az elsõ utam, de az hogy 46 évesen a 16 éves fiam velem akar jönni, ez nagyon jó. Nehéz az anyáknak a leválás, e egy ilyen közös élmény után talán soha ne lesz lelkiismeret furdalásom. Minden nap beszélünk Róla..ezel hosszabbítjuk az IDÕt

camino.zarandok@gmail.com

Kedves Lóránt!

"Véletlenül" láttam meg a könyvedet a Nagyvárad téri merto aluljárójában egy standon, de nem vettem meg. Visszafele jövet a lábaim a standhoz vezettek és nem jöhettem el úgy, hogy ne vegyem meg.Azóta olvasom.
2005-ben jártam meg én is a Caminót. Sok hasonló témájú könyvet olvastam,az út elõtt és után is, de a tied....!!!!! a csúcs!
Végre EGY ÍRÓ aki úgy ír a Caminoról, ahogyan én is éreztem az úton, csak nem tudtam ilyen szépen élvezhetõ olvasmánnyá tenni mások számára is az élményeimet, mint te.Ezért vagy Te ÍRÓ!!!!
Nagyon sok felismerésem volt az úton, úgy mint Neked, de ezek nagyon is "földiek voltak", hiszen a sok csoda itt történik velünk, jelenleg a földi életünkben.Csak észre kell vennünk Õket.Pl. megtapasztaltam a létezés örömét. Megtapasztaltam mi az igazi szabadság.Hát az út az volt, mert akkor álltam meg amikor akartam, akkor ültem le amikor akartam, akkor ettem amikor éhes voltam.Nem kellett idõben odaérnem, sehova.Az elsõ 3 nap stresszes , hányingeres, hasmenéses idõszaka után, miután rájöttem, hogy nincs mitõl félnem, hiszen én otthon vagyok ebben a világban, élveztem az útmenti virágokat-igaz, hogy gazok voltak, de nekem a legszebb virágok voltak, amelyek elkísértek az egész út során.Olyan dolgok is történtek, amire a mai napig sem találok magyarázatot.Miért pont ez történt velem? Hiszen ha az út, az életünk útja, akkor az ami történt, az eddig még nem történt meg velem a "hétköznapi életemben". Talán még hátra van ez is? Hiszen ez az út végén történt!!!
Gratulálok!!!!!
Üdv, Herman Éva

Drága Lóránt!

Egykori caminos társaimnak megvettem a könyvedet, mert sokat adhat nekik is. Nagyon tetszett az a bevezetõ novella, zseniális, jól felépített, hangulat-bomba, de "bombázó" a többi rész is - nyugi, író vagy. :-)
Az elmúlt napokban újra jártam Véled a Caminót, és a jelenlegi nehéz lelki helyzetemre erõt, energiát, válaszokat meríthettem.
Köszönlek...

M§E

Kedves Lóránt!

Kicsit szomorú vagyok, mert ma befejeztem a könyvedet. Szomorúságom mellett viszont nagy nagy örömem is van, mert igazi író lett belõled. SIKERÜLT!!!!! Gratulálok!
Nagyon jól írsz, és hihetetlen módon tudod megfogalmazni az érzéseidet. Azt hiszem mindenki, aki végig járta az utat nagyon élvezi a soraidat. Abban is biztos vagyok, hogy elõbb vagy utóbb mindenkihez el jut a könyved, akinek szüksége van rá.
Mindannyian tudjuk, hogy nincsenek véletlenek. Akinek szüksége lesz a könyvedre, az mind megkapja, mint ahogy mi is mindent megkaptunk az úton.
Remélem elég tágas a budakeszi könyvtár, mert én már rengeteg embernek szóltam, hogy könyvbemutatód lesz. :-))

Dóri

Kedves Lóránt!
Én egy barátomnak vettem meg a könyvedet, beleolvastam egy könyvesboltban és úgy éreztem neki ez a könyv most segíteni fog. Ma kapta meg tõlem, de mindenképp el akartam olvasni elõtte, úgyhogy az elmúlt két napon a Caminot jártam veled. Az elmúlt pár évben ez a harmadik könyv ami errõl szól, úgy látszik kerülget engem. De a tied tetszett legjobben. Talán mert a leg emberközelibb volt, és mert én is átéltem hasonló megtapasztaalásokat, mint te. Nem a Caminon, ott még nem jártam, de tervezem, hogyha fölnõnek a gyerekek (van 3)akkor egyszer megcsinálom én is. De kb 6-8 éve én is elindultam egy úton, "hétköznapok lelkigyakorlata" néven lehet nevezni magát a "módszert".Napi fél óra elcsendesedés, elmélkedés fõleg egy-egy bibliai részen,kéthetente találkozás a többi útonlevõvel, havonta beszélgetés a lelki vezetõvel.Konkrétan ez történik, a belsõ úton pedig kb. az amirõl írtál. Nagyon sok gondolat amit megfogalmaztál az én lelki naplómba is bekerült már. És nagyon jó ezt másoktól is olvasni, megerõsíti az embert. De nagyon igaza van az elõzõ hozzászólónak, hogy nem azok olvassák, akiknek mindez egészen új lenne talán, és hatására õk is elindulnának az õ útjukon. Meg kell próbálnunk eljuttatni minél több emberhez. Én is meg fogom tenni a te könyveddel is , és én is tervezek egy könyvet amiben az é utamat próbálom majd segítségül nyújtani másoknak. A te írásod is erõt ad ahhoz, hogy megpróbáljam.
Edit

Karácsonyra kaptam a könyvet, a Caminot, 20 éves fiamtól.EZ fantasztikus dolog.
Õk, a fiaim, úgy nõttek föl, hogy Camino, camino, camino...
Aztán divatba jött, nekem is meg voltak az utaim, mentünk bringával Lengyelországba,többször Erdélybe, ott aludtunk, ahol jött az este...sátor, gázfõzõ, kínai leves, mosdás a patakban. Ezeken az utakon ismertem meg magam, ismertük meg egymást.
Aztán egyszer azt mondtam, hogy már nem is vágyom a Caminora, hiszen agyban már megtettem, ezt is, mást is...Akkor a fiaim nagyon csalódottak lettek:
Anya, Te már akkor, amikor errõl még szine senki sem tudott...Megkaptam a könyvet... hozta a jézuska, a férjem kötelességbõl rögtön lefikázta: a 16. KAMINÓ.
Az a helyzet, ez a könyv nem csak a caminoról szól.Vagy valaki? VAGYOK akarsz valamit, AKAROK.
Az az egy baj a könyvvel, hogy mindenki elolvassa, aki amúgy is tudja, az utat.
De nem azok, akiknek nagy szükségük lenne rá.
Azt tanultam a jógában, hogy mindig arra az ászanára van a legnagyobb szükséged, amit épp nincs kedved csinálni.
Jó pár éve eldöntöttem, hogy nyugdíjas évem elsõ jó hónapja lesz ez.
Addig is olvasok...Kedves Lóránt,klasz, hogy megírtad. Én most egy másik zarándoklatra készülök idén.
A Don kanyarba. Nagypapám nem jött onnan vissza.....

Kedves Lóránt!

Elõször is szeretném megköszönni neked a MOM-ban tartott elõadásodat. Sok elõadást hallottam már a caminoról, de a tied hihetetlen nagy élmény volt a számomra. Nagyon megérintett minden, amit mondtál. Megerõsített abban, amit már addig is éreztem, hogy mennem kell. Júniusban útnak indultam én is.
Ma vettem meg a könyvedet, és már elõre látom, hogy ugyan azt fogom átélni, mint az úton, ahol nem akartam megérkezni, mert annyira jó volt az úton lenni, azt hiszem nem akarok a könyved végére sem érni, csak olvasni, olvasni.
Köszönöm, hogy megosztottad velünk a gondolataidat!

Mindjárt befejezem a könyvet! Sajnos!
Tanulok magamról, sírok és nevetek is (ahogy az errõl szóló elõadáson is tettem)......
Köszönöm Lóránt!

Nekem is nagyon tetszett a könyv, és jó érezni, hogy más is úgy látja: ez az út saját magunkhoz vezet bennünket, ha elindulunk rajta. Élveztem a megindító gondolatokat és az egész mûvet átszövõ humort!
Köszönöm Lóránt!

Kedves Lóránt!
Tegnap megvettem, és estig már félig kiolvastam a Caminoról szóló könyvedet. Nagyon sokat jelentenek, a dolgok, amiket írtál. Végre újabb megvilágításban látható mirõl szól nekünk, akik már megjártuk (én idén május júniusban). Jó hogy nem a praktikus tanácsokat helyezted elõtérbe. Ez jó, hogy egyeseknek meg kell irni, hogy mások elolvassák. Én nem tudnék igy irni, de bennem folytatódnak a gondolataid.
Köszönöm, hogy megirtad, képzeletben egy hatalmas meleg ölelést küldök neked. (Nekem az ölelések jelentettek nagyon sokat Caminon!) Szívesen váltanék veled gondolatokat, ha idõd engedi.
Békés ünnepeket kívánok : Kati